Ugrás a fő tartalomra
Ide kattintva a Kapos Holding Zrt. elektronikus ügyfélszolgálati oldalán otthonról is kényelmesen intézheti ügyeit.
Mások ezeket keresték:
  2. Fogyasztói tájékoztató

Fogyasztói tájékoztató

FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÓ

 

Számlamagyarázat:

Itt megtekinthető: KAVÍZ számlamagyarázat (pdf)

Tájékoztató adat átlagfogyasztásról:

Itt megtekinthető: Tájékoztató adat átlagfogyasztásról

A felhasználók jogorvoslati lehetőségei:

  • Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztály
    7400 Kaposvár, Vásártéri út 2.
    levelezési cím: 7401 Kaposvár, Pf.: 281
    telefonszám: (+36 82) 510-868, fax: (+36 82) 510-661
    e-mail: fogyasztovedelem@somogy.gov.hu
    web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/somogy
  • Somogy Megyei Békéltető Testület
    7400 Kaposvár, Anna u. 6.
    levelezési cím: 7400 Kaposvár Pf.: 174
    telefonszám: (+36-82) 501-000, fax: (+36 82) 501-046
    e-mail: skik@skik.hu
    web: http://www.skik.hu
  • Baranya Megyei Békéltető Testület
    7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.
    levelezési cím: 7602 Pécs Pf.: 109
    telefonszám: (+36 72) 507-154, fax: (+36 72) 507-152
    e-mail: bekelteto@pbkik.hu
    web: http://www.pbkik.hu
  • Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
    1054 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 52.
    levelezési cím: 1388 Budapest, Pf.: 88
    telefonszám: (+36 1) 459-7777, fax: (+36 1) 459-7766
    e-mail: mekh@mekh.hu
    web: http://www.mekh.hu
  • Kaposvári Járásbíróság
    7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14/a
  • Kaposvári Törvényszék
    7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.
    levelezési cím: 7401 Kaposvár, Pf. 116.

 

(Az információk és az oldal feltöltése folyamatos, a tájékoztatás nem teljeskörű.)

 

A PANASZMENTES KAPOCSOLAT ÉRDEKÉBEN...

  • Ügyeljünk a számlák időbeni befizetésére. A számlán feltüntetett határidőn túli nemfizetés esetén a szolgáltató korlátozhatja a vízszolgáltatást, ha az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot erről értesítette, és az ezt nem kifogásolta.
  • Feltétlenül oldjuk meg kerti csapjaink téliesítését és fagyvédelmét
  • Mindig pontosan zárjuk a csapokat, mert a „csak kicsit" nyitva maradt csap is jelentős veszteséget jelenthet. Egy csöpögő csapból naponta akár 50-100 liter víz is elfolyhat!
  • A vízmérő-leolvasást lehetővé kell tenni. Ha rendszeresen nem tudjuk biztosítani a leolvasó bejutását, kérjük írásban a szolgáltató hozzájárulását leolvasott fogyasztási adataink telefonon történő bediktálásához, vagy elektronikus úton történő megküldéséhez. Célszerű megállapodni a szolgáltatóval arról, hogy az adott naptári évben melyik az egy vagy két dátum, amikor a leolvasást mindenképpen lehetővé kell tennünk.
  • A vízhasználó személyében beállott változást a vízmérőállás megjelölésével mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül feltétlenül jelentsük be a szolgáltatónak az új fogyasztóval együttesen. Csak így kerülhetjük el, hogy elköltözésünk után rendezetlen számlánk maradjon, ugyanis a bejelentés elmulasztása esetén egyetemlegesen felel az új és a régi fogyasztó.
  • A vízveszteség ellenőrzése a társasházakban/lakóközöségekben is érdekünk. Minden fogyasztóhelyet elzárva itt is megfigyelhetjük a mérő helyes működését. Saját érdekünk kideríteni, van-e további, általunk nem ismert fogyasztó rákötve hálózatunkra; ugyanis a bekötési vízmérőn mért összes fogyasztás és a mellékvízmérőkön mért fogyasztások összegének esetleges különbségét is ki kell fizetnie a társasháznak/lakóközösségnek. Célszerű erre bekalkulálni az összes fogyasztás 5-10%-át és annak fedezetét beállítani a költségvetésbe, és azt a közös költség részeként megosztva beszedni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen mértékű különbség törvényszerűen jelentkezne. Ha igen, annak oka van, és azt meg kell keresni a társasház saját vízhálózatában!
  • Béküljünk meg a gondolattal: majdnem mindig fogunk tapasztalni valamilyen kismértékű eltérést a mellékmérők fogyasztásának ősszege és a bekötési vízmérőn mutatott fogyasztás között. Ez adódik az egyes – eltérő gyártású, minőségű és rendszerű – mérők fizikai tulajdonságaiból, eltérő indulási érzékenységéből, a rajtuk éppen átfolyó vízmennyiségtől függő egyedi pontatlanságukból, a belső hálózat áramlás) veszteségeiből és abból, hogy nem tudjuk garantálni a leolvasások egyidejűségét.

 

VÍZ- ÉS CSATORNASZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK – SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK

Hazánkban a víz- és csatornaszolgáltatást piaci körülmények között működő, jellemzően állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek végzik. A közüzemi vízellátás és szennyvízelvezetés a hatósági áras szolgáltatások körébe tartozik. A szolgáltatás díjait évente állapítják meg. Az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -tisztítás díját valamint a vízterhelési díjat a mindenkor érvényes mértékű ÁFA terheli. Törvényi előírás értelmében a hatósági árnak fedezetet kell nyújtania a hatékonyan működő vállalkozás költségeire és ráfordításaira. A 2010. évig érvényesülnie kell a teljes költségmegtérülés európai uniós elvének, azaz a bevételből a működési, pótlási és bővítési fedezeten túl a környezetvédelmi és a vízkészlet védelmi költségeknek is meg kell majd térülniük.

 

VÍZTERHELÉSI DÍJ – TALAJTERHELÉSI DÍJ

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 270/2003 (XII.24.) számú Kormányrendelet értelmében az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -tisztítás hatósági árán felül, a felszíni vízbe kibocsátott terhelő anyag (mint pl. a tisztított szennyvíz) után vízterhelési díjat is kell fizetnie a fogyasztóknak. A törvény megalkotását az indokolta, hogy a környezet túlzott terhelése, esetleges szennyezése, illetve ezeknek költségei, mérséklésének, elhárításának anyagi terhe többnyire nem az okozónál jelentkezik, hanem az egész társadalom számára jelent terhet. A tényleges használó, környezetterhelő valójában mentesül a csökkentés költségeinek viselésétől. Ezért mutatkozott elengedhetetlennek egy olyan szabályozórendszer megalkotása, amely a környezet használóját érdekeltté teszi a terhelés csökkentésében. A környezet fokozódó használatával egyre sürgetőbbé váltak a megóvást és helyreállítást szolgáló intézkedések. A megvalósítás költségeit az állam nem képes teljes mértékben felvállalni, a törvényalkotó emiatt indokoltnak tartotta a környezethasználók bevonását is a környezetvédelmi létesítmények finanszírozásba. Ez az elv alkotmányunkból következik, miszerint a közteherviselés kötelezettsége mindenkit arra kötelez, hogy tevékenységéhez, jövedelméhez mérten járuljon hozzá a közösség érdekeit szolgáló kiadásokhoz, így a környezet megóvásának költségeihez is. A víziközmű szolgáltatók a - kezelésükre bízott szennyvízelvezető- és tisztító művek szakszerű üzemeltetésével - csökkentik élővizeink terhelését, óvják vízkincsünk vízminőségét, védik vízbázisainkat. Ezáltal az egyik legfontosabb környezetvédelmi feladatot látják el az országban. Azonban a teljes körű szennyvíztisztítás megoldatlansága miatt élővizeinkbe még mindig számos, a környezetet terhelő szennyező anyag kerül. A környezetszennyezés folyamatának megállítása érdekében újabb és újabb környezetvédelmi beruházásokra, többek között szennyvíztisztító rendszerek létrehozására van szükség. E létesítmények létrehozásának finanszírozását szolgálja az állami költségvetés részére befizetésre kerülő vízterhelési díj. A vízterhelési díjat a közüzemi csatornahálózatot üzemeltető közszolgáltató fizeti meg az állami költségvetés részére, és azt, a szolgáltatási díjon felül, a környezeti terhelés arányában (azaz a közcsatornába bocsátott szennyvíz mennyiségével arányos mértékben) a törvény előírásainak megfelelően áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. Akiknek a lehetőség adott, de nem kötnek rá a közcsatornára, talajterhelési díjat kell fizetniük, melyet a települési önkormányzat vet ki.

 

VIZIKÖZMŰ BEKÖTÉS

Ingatlan víziközmű-hálózatba történő bekötése esetén

  • a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről a helyi víz- és csatornaszolgáltató szervezet ügyfélszolgálatánál érdeklődhetünk és a szolgáltató köteles tájékoztatást nyújtani;
  • a víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanak bekötését külön-külön bekötővezetékekkel kell megvalósítani;
  • a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához, megszűntetéséhez a hatósági engedélyek mellett a szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges; a szolgáltató a hozzájárulásról a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles;
  • az ivóvíz bekötővezeték létesítéséről és a szükséges eszközökről, a megrendelő költségére a szolgáltató gondoskodik.

A jogszabályok szerint a szolgáltatás zavartalansága, folyamatossága, megfelelő minősége és biztonsága érdekében NEM SZABAD

  • az ivóvíz közműhálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot a helyi, egyedi vízbeszerzéshez kapcsolt vezetékkel (pl. kerti kúttal) összekötni;
  • a bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatok elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni;
  • elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet juttatni; (Kaposváron sem!!!)
  • egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, illetőleg a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni.

 

KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS

A szolgáltatások nyújtására a fogyasztóknak a szolgáltatóval közüzemi szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell kötni.

Ivóvíz-szolgáltatásra az ingatlan teljes vízfogyasztását mérő bekötési vízmérő szerinti fogyasztónak (társasházak esetében a társasház képviseletét ellátó közös képviselővel) kell a szolgáltatóval a szerződést megkötni. Szennyvízelvezetés szolgáltatásra azoknak a fogyasztóknak kell szerződést kötni a szolgáltatóval, akik a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatást igénybe veszik.

Tekintettel arra, hogy a szerződés határozza meg a szolgáltatás főbb feltételeit, aláírás előtt azt mindenképpen célszerű áttanulmányozni. A szerződéskötéshez ajánlott a fogyasztói jogok és kötelezettségek ismerete. Ehhez érdemes áttanulmányozni a szolgáltató üzletszabályzatát, amelyhez az ügyfélszolgálati, fogyasztói irodákban lehet hozzájutni.

    • A szerződő felek és azonosító adataik (a fogyasztóé és a szolgáltatóé egyaránt), amely természetes személy esetében anyja neve, születési helye és ideje.
    • A szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzői, mennyiségi és minőségi adatok. Ha a szerződést ivóvíz-szolgáltatásra vagy szennyvízelvezetésre, esetleg mindkettőre kötik, a szolgáltatás műszaki jellemzői közölt ajánlott feltüntetni a szolgáltatási nyomás értékék. Itt kell rögzíteni a szolgáltatás szüneteltetése esetén kötelező szolgáltatás mértékét és szabályait is.
    • A szerződés időbeli hatálya (meddig marad hatályban a szerződés), valamint a szolgáltatás kezdésének időpontja.
      A teljesítés helye (annak az ingatlannak a címe, ahol a szolgáltatást igénybe veszik.)
    • A szolgáltatás ellenértékének megállapítása: a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésének a módja. Itt kell arra figyelni, hogy rögzítésre kerüljön a leolvasás gyakorisága, a mérőállás közlésének módja, ideje.
    • A fogyasztó személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettsége.

    • A fogyasztói szerződésszegés és annak következményei – a Ptk. értelmezése szerint szerződésszegést követ el az is, aki nem fizeti a szolgáltatás ellenértékét.

MIRE FIGYELJÜNK A SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSAKOR?

A szerződésnek vannak jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemei, mint például:

    • Lakossági célú ivóvíz-felhasználás esetén, közérdekből (üzemzavar, vagy előre tervezhető munkák miatt) a szolgáltató korlátozhatja, vagy szüneteltetheti a szolgáltatást.
    • A szolgáltatás teljes megszüntetését azonban jogszabály nem teszi lehetővé. Az előre tervezhető korlátozást legalább 3 nappal korábban közzé kell tenni.
    • A szolgáltatás szüneteltetése esetén a szolgáltató az ivóvízellátásról úgy köteles gondoskodni, hogy ahhoz az érintettek 300 méteres körzeten belül hozzájuthassanak (ez lehet például lajtos kocsi is).
    • Felelőssé teszi a Kormányrendelet a fogyasztót a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáért és tisztán tartásáért, illetve a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméért.
    • Előírja a rendelet azt is, hogy a fogyasztó a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles.
    • A vízdíj elszámolása alapjául szolgáló vízmérők és a leszeretésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a fogyasztó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a szolgáltatónak megtéríteni.

MELLÉKSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

A többlakásos ingatlanokban is igény van a lakásonkénti vízmérésre. E célra mellékvízmérőt lehet beépíttetni, amely a lakástulajdonos fogyasztó tulajdona, így ez esetben hitelesítésének költségei is őt terhelik. Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó (lakástulajdonos) a szolgáltatóval - a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó (társasház) hozzájárulása esetén - mellékszolgáltatási szerződést köthet. A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének előfeltételei:

      • az ingatlan vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése,
      • az ingatlan vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés megkötése, illetve megléte,
      • a mellékmérő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó (társasház), majd a szolgáltató előzetes hozzájárulása. A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez tervet kell benyújtani, ha ez megfelelő, a szolgáltató a hozzájárulást nem tagadhatja meg.
      • hiteles mellékvízmérő

     

    • A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó (társasház) a hozzájárulást csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a mellékmérő létesítésével az épületgépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása válik szükségessé.
    • Fontos ismerni azt az előírást, mely szerint egy ingatlan vízfogyasztásának elszámolásakor - mellékmérők felszerelése esetén is - az elszámolás alapja a bekötési mérőn mért fogyasztás.

 

SZOLGÁLTATÁSI PONT

A szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a szolgáltatási pontig áll fenn. A szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását, legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől eltérő szolgáltatást a szolgáltatótól kérni lehet. Jogszabálya azonban előírja, azt is, hogy a víz minőségének a vízkivételi helyen meg kell felelnie a jogszabályban foglalt előírásoknak. Ezért jogos az a szolgáltatói elvárás, hogy az ingatlan belső vízhálózatát bármikor, a fogyasztóval egyeztetetett időpontban ellenőrizhesse.
A szolgáltatási pont ivóvíz szolgáltatás esetén:

  • az ivóvíz bekötővezeték fogyasztó felőli végpontja (ez általában a bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvény, de a bekötési vízmérőtől legfeljebb 10 cm).

A szolgáltatási pont szennyvízelvezetés esetén:

  • a szennyvíz bekötővezeték fogyasztó felőli végpontja (ez általában az ingatlan határánál levő belső tisztító akna vagy tisztító nyílás);
  • kényszeráramoltatású rendszereknél a házi átemelő közhálózat felőli csonkja.

A szolgáltatási ponton túli házi ivóvíz, illetve szennyvíz hálózat az ingatlan tartozéka, a fogyasztó tulajdona, amelynek fenntartása, javítása és szakszerű üzemeltetése az ingatlan tulajdonosának feladata. E hálózatot az érintett fogyasztóval előzetesen egyeztetett időpontban a szolgáltató jogosult ellenőrizni, ám ez nem mentesíti a fogyasztót a rendszeres ellenőrzés és karbantartás kötelezettsége alól.

 

VÍZMÉRÉS - VÍZMÉRŐ HITELESÍTÉS

Az ivóvíz fogyasztás mérésére vízmérő szolgál.

  • A bekötési vízmérő a bekötővezeték végpontjára telepített mérőeszköz, amely az ingatlan összes vízhasználatát méri. A számlázás alapjául csak az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített és érvényes hitelességű vízmérő szolgálhat. A bekötési vízmérő a szolgáltató tulajdona, aki egyben annak időszakos (nyolcévenkénti) újrahitelesíttetéséért is felelős.
  • Bekötési vízmérők esetében a hitelesítés érvényességének időtartama 8 év.
  • Mellékszolgáltatási szerződés keretében a szolgáltatóval történő elszámolásra használt mellékmérők esetében a hitelesítés érvényessége (2012. szeptember 1-től) 8 év.

Ha tehát a plombán látható évtől számítva még nem telt el nyolc év, a mérő hitelesítése még érvényes. A bekötési vízmérőt, valamint a szolgáltatóval elszámolásra használt mellékmérőt üzembe helyezésekor a szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából bélyegzéssel, zárral látja el. Elveszti a mérő hitelessége érvényességét, ha a plombát rögzítő zsinór elszakad, vagy a plomba megsérül.

  • A fogyasztói hálózaton belül - az elkülönített vízhasználatok mérésére, a korábban ismertetett feltételekkel - mellékmérők is felszerelhetők.
  • A mellékmérő hitelesíttetés kezdeményezése és annak költsége a mellékmérő tulajdonosát (általában a fogyasztót) terheli.
  • Az elkülönített vízhasználók (társasházi lakások) egymás közötti költségmegosztásához használt mellékmérők kötelező újrahitelesítését nem írja elő jogszabály, de pontos működésük érdekében azok időszakos felújítása, illetve újrahitelesítése legalább 8 évenként szintén ajánlott.
  • Itt említjük meg, hogy a költségosztás céljából felszerelt mérők esetében szintén hasznos felszerelni a csatlakozások észrevétlen megbontását megakadályozni hivatott műanyag gyűrűket.

 

ÚJRAHITELESÍTÉS

Ha a hitelesítés érvényessége lejárt, a bekötési vízmérőt a szolgáltatónak saját költségén ki kell cserélnie hiteles vízmérőre. A szolgáltatónak a csere időpontjáról értesítenie kell a fogyasztót, hogy az ingatlanra be tudjon jutni és a fogyasztó jelenlétében végezze el a cserét. A mérőcserét a szolgáltató köteles dokumentálni. A cserebizonylaton a leszerelt és az újonnan felszerelt mérő azonosító adatain kívül szerepeltetni kell a régi mérő záró, és az új mérő kezdő állását, amelyet a fogyasztó - a mérőállások ellenőrzését követően - aláírásával tanúsít. Tanácsos, hogy a fogyasztó saját érdekében ellenőrizze az adatokat, a cserebizonylat tartalmáról pedig még a helyszínen kérjen tájékoztatást a cserét végző és dokumentáló szakembertől. A cserebizonylat egy példányát a fogyasztónál kell hagyni.

 

A VÍZMÉRŐ ÉP ÁLLAPOTÁNAK MEGŐRZÉSE

A Kormányrendelet szerint a fogyasztónak biztosítani kell a vízmérő akna hozzáférhetőségét, tisztán tartását, a vízmérő ép állapotban való megőrzését, és a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles.

    • Ha vizet engednek ki az ingatlanon, és a vízmérő mutatói mozdulatlanok maradnak, a vízmérő „megállt” azaz nem méri, nem mutatja a fogyasztást.
    • Nyilvánvalóan rendellenes, ha a vízmérő sérült, üvege törött, vagy az összekötő idomok nem zárnak, és a mérőhelyen a vízvezetékből (vízmérőből) folyik a víz.
    • Ha minden csap megfelelően zárva van, de a vízmérő mutatói mégis fogyasztást jeleznek, akkor valószínűleg nem a vízmérő rossz, hanem valahol a házi vezetéken elfolyás, szivárgás lehet!
    • Ha a vízmérő hibája a helyszínen megállapítható - mert pl. megállt, vagy sérült - a szolgáltató a fogyasztó bejelentésére a mérőt kicseréli, és a cseréről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel. Ilyenkor kell tisztázni, hogy a vízmérő meghibásodása felróható-e a fogyasztónak, mert ebben az esetben a vízmérő csere költségeit a fogyasztónak meg kell téríteni.

 

MIT LEHET RENDELLENES MŰKÖDÉSNEK TEKINTENI?

    • Zárjunk el gondosan minden csapot úgy, hogy a mérő már ne jelezzen fogyasztást (ekkor a számok, a mutatók már nem forognak és a csillagkerék is megállt) és olvassuk le a vízmérőt! (első mérőállás);
    • Töltsük meg pontosan az edényt, és ismét olvassuk le a vízmérőt! (második mérőállás);
    • Ha a két mérőállás közti különbség több mint 4%-kal eltér az edénybe engedett vízmennyiségtől, gyanakodni lehet a mérő hibájára.
    • Fontos, hogy ne hibázzunk a vízmérő leolvasásával. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük inkább szakember segítségét. Ennél a mérésnél ugyanis deciliter pontossággal kell a mérőállásokat feljegyezni.

 

HOGYAN LEHET A HELYSZÍNEN ELLENŐRIZNI A VÍZMÉRŐ MŰKÖDÉSÉT?

Ha a fogyasztó a vízmérő rendszeres ellenőrzése során, vagy a számlája alapján úgy gondolja, hogy a vízmérő többet mér a valós fogyasztásnál, először feltétlenül meg kell győződni arról, nincs-e ennek telken- vagy a házon belüli oka (csőtörés, szivárgás a falban vagy a földalatti vezetékben, szivárog a vízleeresztő csap, a kerti vagy egy épületen belüli csap, esetleg a WC tartály)? A rejtett szivárgást nagyon nehéz feltárni, azonban ez elsősorban a fogyasztó érdeke. A fogyasztó is gyanakodhat rejtett hibára, ha azt észleli, hogy a mérő akkor is fogyasztást mutat, amikor minden kifolyócsap jól zárva van, és sehol nincs jól látható felszíni nyoma vezeték meghibásodásnak (csepegő szifon, nedves fal, stb.).Csőtörés, vagy a kerti csap hibája esetén a feltárás után értesíteni kell a szolgáltatót, hogy a helyszínen győződhessen meg a hiba okáról, ugyanis, a csatorna díjat nem kell megfizetni, ha az elfolyt víz nem került a csatornába. Erről a szolgáltató helyszíni szemlén győződhet meg, és ilyenkor célszerű jegyzőkönyvet felvenni. A belső hálózat kijavítását bizonyító számla bemutatását kérheti a szolgáltató. A csatornadíj elengedését írásban kell kérni, azonban az elfolyt ivóvíz díját ekkor is meg kell fizetni! Ha nem derült fény semmilyen hibára, de a vízmérő a szokásosnál többet mér, ami nem magyarázható sem a fogyasztási szokások változásával, sem a belső hálózaton való vízelfolyással, akkor a helyszínen egyszerű pontossági vizsgálat végezhető hitelesített mérőedénnyel. A fogyasztó maga végezhet méréseket egy általa pontosan ismert térfogatú - legalább 10-20 literes - edény segítségével. Ez esetben kitartóan kell keresni a hiba okát. Szükség esetén szakembert kell hívni, és gondoskodni kell a mielőbbi javításról. Érdemes erről a gyanúról a szolgáltatót is tájékoztatni a mérőállás megjelölésével! A szolgáltatónak is érdeke, hogy segítséget nyújtson a rejtett hiba mielőbbi megtalálásához.

 

RENDKÍVÜLI HITELESÍTÉS

Ha helyszíni vizsgálat megalapozza a gyanút, hogy a vízmérő hibásan mér, a szolgáltatótól kérni lehet a vízmérőnek a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Minősítő és Műszaki Biztonsági Hatósága által végzett rendkívüli vizsgálatát és rendkívüli hitelesítését. A rendkívüli vizsgálatot és a hitelesítést írásban kell megrendelni. Ezt követően a szolgáltató a vízmérőt leszereli, és azt zárható, lepecsételt dobozban/ládában helyezi el. A leszerelésnél a fogyasztónak is jelen kell lenni, és meg kell győződnie a leszerelt vízmérő állásáról, amit a kiszerelési jegyzőkönyvben rögzíteni köteles a szolgáltató. A rendkívüli hitelesítést az MKEH feljogosított szakembere végzi hitelesítő laboratóriumban. Ennek időpontjáról a fogyasztót előzetesen értesítik, ilyenkor a lezárt dobozt/ládát a fogyasztó jelenlétében nyitják fel. A pontossági méréseket hitelesítési előírás alapján végzik, erről jegyzőkönyv készül. A vizsgálat eredményéről az MKEH Minősítő és Műszaki Biztonsági Hatósága bizonyítványt állít ki. Ebben szerepel, hogy a mérő a rendkívüli vizsgálaton a mérésügyi követelményeknek megfelelt, vagy nem felelt meg, a mérő használható-e továbbra is, vagy ezzel ellentétben, javítás és újrahitelesítés nélkül nem szolgálhat számlakészítés alapjául. Ha a mérő megfelelt, a rendkívüli hitelesítés költségeit a fogyasztónak meg kell térítenie, és egyúttal el kell fogadnia, hogy számlái pontos, hiteles mérés alapján készültek. Bekötési mérő esetében, ha a mérő nem felelt meg, a rendkívüli hitelesítés költségeit a szolgáltató fedezi, ellenkező esetben a költség a fogyasztót terheli! Olyan esetben, amikor a mérő nem felelt meg, felül kell vizsgálnia számlázását; azon belül azt az időszakot, amely a rendkívüli hitelesítés kérésének időpontját megelőző utolsó, nem vitatott leolvasástól eltelt. Erre az időszakra a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából számított átlagfogyasztás alapján kell megállapítani. Mellékvízmérő esetében a rendkívüli vizsgálat és hitelesítés költségeit a fogyasztónak kell viselnie.

 

VÍZMÉRŐ LEOLVASÁS – SZÁMLÁZÁS – DÍJFIZETÉS

A vízmérő leolvasását lehetővé kell tenni, a vízmérő leolvasót az ingatlanra be kell engedni. Ha valami ok miatt nincs mód, telefonon vagy írásban be kell jelenteni a szolgáltatónak a vízmérőállást. Célszerű a vízmérőt a leolvasási időpontok között a fogyasztóknak is ellenőrizni a belső hibák, a rendellenes működés felfedezése, elhárítása érdekében. Azonban a szolgáltató leolvasójától is elvárható, hogy felhívja a fogyasztó figyelmét, amennyiben a szokásoshoz képest lényegesen nagyobb fogyasztás mutatkozik.

A fogyasztó a számla összegére vonatkozóan annak kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, ennek azonban a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya.

A Kormányrendelet rendelkezik a díjfizetés elmulasztásának (mint fogyasztói szerződés szegésnek) lehetséges következményeiről is, ami lehet időbeni és mennyiségi korlátozás. Mielőtt a szolgáltató a korlátozást díj nemfizetés miatt bevezetné, köteles erre a fogyasztó figyelmét felhívni.

 

AZ ELVEZETETT SZENNYVÍZ MENNYISÉG MEGHATÁROZÁSA

Az elvezetett szennyvíz mennyisége gazdaságosan általában nem mérhető, azt – a Kormányrendelet előírása szerint – a számlázott ivóvíz mennyiségének alapulvételével állapítja meg a szolgáltató.

A szennyvízmennyiség megállapításánál azonban nem lehet figyelembe venni az alábbi ivóvíz mennyiségeket:

    • amely az ingatlanon belüli ivóvízvezeték meghibásodása miatt a környezetben elszivárgott;
    • kért és megadott kedvezmény nyomán a kertlocsolásra felhasznált ivóvizet.

 

LOCSOLÁSI KEDVEZMÉNY

A locsolási kedvezményt a fogyasztónak a szolgáltatónál kell kérnie, igénylésének két módja lehetséges azonban egyidejűleg csak az egyik megoldás alkalmazható a kérelmező fogyasztó választása szerint:

  1. Számos településen – miniszteri vagy önkormányzati rendelet nyomán meghatározott fogyasztói körben – lehetőség van locsolási kedvezményként (kertes házaknál, általában áprilistól októberig) a számlázandó szennyvíz mennyiség 10%-os szezonális csökkentésére.
  2. A házi ivóvízhálózatra a szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért locsolási vízhasználat is csatornadíj kedvezményt jelent. A locsolási mellékvízmérőt célszerű a meglévő bekötési vízmérő aknájában felszerelni, hiszen ott biztosított a védelme, és egyszerű mindkét vízmérő egyidejű leolvasása.

A locsolási mellékvízmérő telepítéséhez a szolgáltató hozzájárulását kell kérni, és írásbeli megállapodást kelt kötni a szolgáltatóval. A kérelemhez be kell nyújtani a mérőhely létesítésére vonatkozó műszaki leírást és tervet, ezek a megállapodás mellékletét fogják képezni. A beépítés részletes szabályairól a szolgáltató adhat részletes felvilágosítást. A locsolási mellékvízmérőre egyebekben ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a lakásvízmérőkre: hitelességük érvényessége nyolc (8) évig tart, ekkor a mérőt a fogyasztónak újra kell hitelesíttetnie, mert egyébként a szolgáltató már nem fogadhatja el azt számlázás alapjául.

FOGYASZTÓVÁLTOZÁS

A fogyasztó, illetőleg az elkülönített (mellékmérős) vízhasználó személyében beállott változást a vízmérőállás egyidejű közlésével a régi és új fogyaszkónak elkülönített vízhasználónak a változástól számított 30 napon belül kell a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó, illetőleg az elkülönített (mellékmérős) vízhasználó egyetemlegesen felel. Ingatlan vásárlása esetén elsősorban az új tulajdonos érdeke, hogy az együttes bejelentés az előírt módon megtörténjen, mivel számláján így szerepelhet csak a saját fogyasztása.

 

SZERZŐDÉS FELMONDÁS

Amennyiben az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatás, a megkötött szolgáltatási szerződést 60 napos határidővel felmondhatja a fogyasztó, ha egyben ő az ingatlan tulajdonosa; az egyéb jogcímen használó pedig csak a tulajdonos hozzájárulásával teheti ezt.

A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönült vízhasználó 30 napos határidővel felmondhatja.

A mellékszolgáltatási szerződésé a szolgáltató két okból mondhatja fel:

  • két hónapon túli díjtartozás esetén;
  • a mellékvízmérő hitelesítésének elmulasztása esetén, 15 napos határidővel.

Mindkét esetben a szolgáltató a felmondásról a bekötési vízmérő szerinti fogyasztót is (társasházak esetében a közös képviselőt) kőteles tájékoztatni.

Fontos tudnunk, hogy a tulajdonában lévő mellékvízmérő hitelesítéséről – 8 évenként – a fogyasztónak kell gondoskodnia.

A társasházon belüli elszámolásra, költségosztás céljából használt mellékmérőre jogszabály nem ír elő hatósági újrahitelesíttetési kötelezettséget. A mellékmérők a használat során veszítenek mérési pontosságukból, ezért célszerű ezeket is időszakonként újra hitelesíttetni. Erről a lakóközösségnek kell megállapodnia.

 

VÉDEKEZÉS FAGYKÁROK ÉS BELSŐ CSŐTÖRÉSEK ELLEN

A téli időszakban használaton kívüli hétvégi házak, nyaralók belső (kerten és épületen belüli) vízhálózatát a fagy okozta csőtörésektől az ingatlan tulajdonosának védenie keli. Ennek bevált és legcélszerűbb módja a bekötési vízmérő utca felőli (külső) oldalára szerelt „főcsap" elzárása, és ezután a bekötési vízmérő ingatlan felőli (belső) oldalára szerelt vízleeresztő főcsap megnyitása, a belső hálózat víztelenítése. A földbe és a falba szerelt vezetékek a téli hosszú fagyos időszakban – fűtés hiányában – átfagyhatnak, ettől a kerti csapot sem védi a ronggyal való gondos átkötés sem.

Ha az őszi víztelenítést elmulasztjuk, tavasszal könnyen meglepetés érhet bennünket. A törött vezetéken hónapok alatt nagyon sok víz elfolyik feleslegesen. Nemcsak a belső vezeték javításának költsége terhel bennünket, hanem az elfolyt ivóvíz ára is. Bár a bizonyított csőtörés miatt a terepen elfolyt vízmennyiség után csatornadíjat nem számolhat a szolgáltató, a számlánk még így Is Igen magas lehet.

Csőtörés persze bármikor – nyáron is (!) – előfordulhat belső hálózatunkon. Ezért célszerű nyáron is elzárni a vízmérő előtti főcsapot, ha hosszabb ideig nem tartózkodunk ingatlanunkon (nyáron vízteleníteni felesleges).

 

TUDNIVALÓK TÁRSASHÁZAK RÉSZÉRE

A kilencvenes évek elejétől egyre nagyobb igény jelentkezett a társasházakban a lakások egyedi vízmérésére. Napjainkra hazánkban a mellékmérők nagy számban elterjedtek, lehetőséget adván arra, hogy minden fogyasztó az általa használt víz árát fizesse meg.

Ha döntés született arról, hogy mérőket szerelnek fel egy társasházban, el kell dönteni azt is, milyen céllal teszik ezt: az elkülönített mérőhelyek tuiajdonosai/díjfizetői fogyasztásukért a szolgáltatónak számolnak-e el, vagy a mérés célja az, hogy az ingatlan teljes vízfelhasználását a lakások vízfogyasztásával arányosan megosszák, és a tulajdonostársak e szerint járuljanak hozzá a közösen fizetendő ivóvíz szolgáltatási és szennyvízelvezetési díjhoz.

 

A KÖLTSÉGMEGOSZTÁSI CÉLÚ MÉRÉS ELŐNYEI

Több dolog szól amellett, hogy a lakóközösségek a költségosztási célú mérést válasszák. Ebben az esetben elegendő csak a lakásokban felszerelni vízmérőket, és az itt mért fogyasztásokkal arányosan lehet felosztani a társasházi ingatlan teljes vízfogyasztásának díját, költségét. Előnyként jelentkezik az is, hogy az ily módon, úgynevezett „költségosztásra szolgáló" vízmérő vonatkozásában a törvény nem ír elő kötelező időszakos újrahitelesíttetést, szemben a szolgáltatóval elszámolásra használt mellékmérők esetében: itt a jogszabály ezek hitelességének érvényességét 8 évben korlátozza, ráadásul a mérők újrahitelesíttetési kötelezettségégének költsége a mérők tulajdonosát terheli.

A költségosztási célú mérés előnyeként jelentkezik az is, hogy a mellékmérők leolvasását, mivel azt nem a szolgáltató végzi, rugalmasabban lehet kezelni: lehet alkalmazkodni a főmérő leolvasásának napjához, ami azért nagyon fontos, mert a mellékmérők leolvasása egyben egy kiváló ellenőrzési lehetőség is arra, hogy nincs-e valamilyen rendkívüli (pl., vezeték meghibásodásából, vagy esetleg illetéktelen beavatkozásból eredő) vízfelhasználás. A közös képviselő vagy megbízottja a lakó esetleges távolléte esetén vissza tud térni a lakásmérők leolvasása érdekében, és ezzel elérhető, hogy mindenki időben megismerje és be is fizesse a Társasház számlájára a vízdíj rá jutó részét.

A közösségi érdekeken kívül jelentkezik a lakástulajdonosok közvetlen anyagi érdeke is, hiszen ha nem a szolgáltató küldi a számlát, nem kell részére – a sok esetben évente növekvő – díjmegosztási költséget kifizetni (ilyen Kaposváron nincs!).

Jelentkezhet még egy, talán a legfontosabb előny: ha a közösség úgy dönt, hogy a mérőket akár a közös költség terhére egyszerre szereltetik fel, jó eséllyel kérhetnek díjkedvezményt a mérők árára és a szerelési költségekre, és ami még ennél is fontosabb, garantálható a mérőbeépítésre vonatkozó műszaki előírások pontos betartása az egyes lakásokban. Az azonos elvek szerinti mérőbeépítéssel csökkenteni lehet ugyanis a Társasház mérési rendszerének mérési hibáját, és ezzel együtt a főmérőn, illetve a mellékmérők összességén mért fogyasztások között jelentkező különbséget. Érdemes viszont a Társasháznak beszerezni saját azonosítójával és sorszámmal ellátott, legalább a mérő belépő oldali csatlakozójára (hollandira) felszerelhető, csak roncsolással nyitható műanyag zárógyűrűt, aminek épségét megőrizve nem szenved csorbát a lakók egymás közti bizalma sem.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ebben az esetben is érdemes a fizika törvényeit figyelembe venni; a mozgó alkatrészeket tartalmazó mérőeszközök idővel elhasználódnak, a vízmérők vízkövesedhetnek, mindez pedig a mérők mérési tulajdonságait lerontja. Ebből következően, ha szeretnénk megőrizni a mérők érzékenységét, pontos működését, érdemes a mérők felújításáról, azt követően pedig újrahitelesíttetésükről gondoskodni. Mivel a jogszabály ilyen esetekben nem kötelezi a tulajdonosokat előirt időszakonkénti újrahitelesíttetésre, ezért annak intervallumát a Társasház választhatja meg.

 

HA A MÉRÉSNEK A SZOLGÁLTATÓVAL TÖRTÉNŐ EGYENKÉNTI ELSZÁMOLÁS A CÉLJA

Az e célra szolgáló, ún. mellékmérők létesítéséhez feltételek teljesítését rendeli a jogszabály. Egyaránt szükséges a szolgáltató előzetes hozzájárulása, amit a bemutatott beépítési tervek elbírálása után ad meg, de szükséges a társasház előzetes hozzájárulása is.

 

FONTOS A MŰSZAKI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ MÉRŐBEÉPÍTÉS, MÉRŐHELY KIALAKÍTÁS

Sajnos, azoknál a lakóközösségeknél, ahol nem születik döntés az egyidejű, egy vállalkozó általi szerelésről, előfordulhat, hogy egy-egy lakásban a szerelést végző szakember a szerelési előírásokat figyelmen kívül hagyva építi be a mérőt a rendszerbe. Ez leginkább a lakók esztétikai igényére való hivatkozással történik így. A lakók gyakran nem engedik meg, hogy a mérőt úgy szereljék be, hogy annak tengelye (nem a víz áramlási iránya!) függőleges legyen. Már pedig ez az elrendezés lenne az, amelyik hosszabb távon biztosíthatná a mérő megengedett hibahatáron belüli, a mérő beépítési helyzetétől függő magasabb pontossági osztályú működését.

A beépítés körülményei meghatározóak abból a szempontból, hogy a mellékmérők összességén mért fogyasztás milyen pontosan adja ki a ház teljes, a főmérőn mért fogyasztásának értékét. A már idézett Kormányrendelet értelmében az ingatlanra a vízmérőn keresztül beérkező teljes vízmennyiség ellenértékét a társasháznak meg kell fizetni, függetlensál attól, hogy a víz ellenőrzött és mért módon hasznosult, vagy valahol ellenőrizetlenül jutott akár idegen felhasználóhoz vagy szivárgott el.

Nem mindegy tehát, hogy a rendszerbe már a szereléskor bevisszük a nem kívánatos hibát, vagy ellenkezőleg, éppen a következetes, műszaki előírásoknak megfelelő építési kivitelezéssel biztosíthatjuk, hogy minél kisebb mérési hiba, különbözet keletkezzék a szolgáltató tulajdonát képező főmérő, illetve a lakások vízfogyasztását mérő mellékmérők mérési adata) között.

A mérőhelyek kialakításánál, illetve a vízmérők beépítésénél irányadónak kell tekinteni a vonatkozó műszaki előírásokat, szabványokat. A főbb ide vonatkozó szabványok: MSZ 22115:2002 (Fogyasztói vízbekötések); MSZ-04-132-1991 (Épületek vízellátása); MSZ EN 14154-2:2005+A1:2007 (Vízmérők, Beépítés és használati feltételek). A szabványokon kívül a gyártók is közölnek előírásokat a mérők műszaki követelményeknek megfelelő beszerelésére vonatkozóan. Bár ezen előírások betartásáért, illetve betartatásáért végső soron a szolgáltatónak kell felelnie, akinek a joghatással (számlakibocsátással) járó mérés – mérési eredményre kiható – körülményeit körültekintően, a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva ellenőriznie kell, a vállalkozó felelőssége is vitathatatlanul fennáll.

 

A BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ VÍZMÉRŐK KIVÁLASZTÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI

  • a célnak és a várható vízfogyasztásnak megfelelő konstrukciójú és elrendezésű mérőeszközt kell választani (pl., a csempe falába süllyeszteni kívánt mérő legyen e célnak megfelelően kiválasztva konstrukcióját tekintve, ami biztosítja az ilyen mérőszerkezet-elrendezés esetén is a legalább B osztályú méréstechnikai pontosságú mérést. Erre a célra ne alkalmazzanak olyan mérőt, amelynek függőleges vezetékszakaszba történő beépítésével, függőleges számlap biztosítása érdekében, a szárnykerék tengelye vízszintes elrendezésű lesz, ami miatt mérési pontossága A osztályúra csökken).

beépítés előtt ellenőrizni kell a mérőeszköz hitelességét (csak hiteles vízmérő használható elszámolásra). A mellékmérőként beépítendő mérők hitelesnek tekinthetők a mérőn felhelyezett tanúsító jelen látható évszámtól számolt nyolcadik év végéig.

 

A MELLÉKVÍZ MÉRŐK FELSZERELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

  • a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó (társasház lakóközössége, illetve annak képviseletében a közös képviselő),
  • valamint azt követően a szolgáltató előzetes hozzájárulása.

A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó (a társasház) a hozzájárulásé csak az épület gépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg. (Ez azt Jelenti, hogy „csupán baráti, jószomszédi viszony” miatt a társasház hozzájárulása nem tagadható meg, ez ugyanis joggal való visszaélés lenne).

 

A SZOLGÁLTATÓI HOZZÁJÁRULÁS IRÁNTI KÉRELEMHEZ TERVET KELL BENYÚJTANI. A MELLÉKVÍZMÉRŐ FELSZERELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

  • Műszaki leírás, mely tartalmazza a megrendelő, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatokat, a beépítésre kerülő mérőberendezések típusát, főbb jellemzőit.
  • Tervrajzok:

a.) az érintett ingatlan házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz a mérőbeépítés helyének megjelölésével, mely azonosításra, valamint helykiválasztás helyességének megítélésére alkalmas;
b.) a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai olyan léptékben, amely a műszaki megoldás elbírálhatóságát lehetővé teszi.

 

Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapítana meg a szolgáltató, az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti.

A vízszolgáltatók a Kormányrendelet értelmében kötelesek a felszerelt lakásmérőt üzembe helyezés előtt ún. jogi zárral (a csatlakozások észrevétlen megbontását megakadályozni hivatott műanyag gyűrűkkel) ellátni. Ennek sarán szükséges azt is ellenőrizni, hogy a kivitelezés az előzetesen engedéIyezett szerelési tervnek megfelelően történt-e? Fontos követelmény, hogy a mérőt úgy szereljék be, hogy annak tengelye (nem a víz áramlási iránya!) függőleges, számlapja vízszintes legyen. Ugyanis ez az elrendezés biztosíthatja hosszabb távon, hogy a mérő a megengedett hibahatáron belüli hibával, konstrukciójából adódóan a lehető legpontosabban mérjen. A beépítés módja kihat arra, hogy a mellékmérők összességén mért fogyasztás milyen pontosan adja ki a ház teljes, a főmérőn mért fogyasztásának értékét. A Kormányrendelet értelmében a tapasztalható különbséget Is ki kell fizetni, mégpedig a lakóközösség egészének. A különbség felosztási arányáról a lakóközösség dönt (a felosztás történhet például tulajdoni hányad alapján, vagy a lakásban mért vízfogyasztások arányában).

A mellékvízmérők nyilvántartásba vételére, azok alapján történő számlázásra jogszabályok kötelezik a szolgáltatókat. Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet. A szerződés megkötését – ha az elkülönített vízhasználó e rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz – a szolgáltató nem tagadhatja meg.

A lakás-mellékvízmérő kiválasztása során figyelemmel kell lennünk a beépítési hely sajátosságaira, a felhasználandó vízmennyiségre, az üzemi víznyomásra, a megengedett nyomásesésre, a mérő és szerelvényeinek fizikai elhelyezésére és a mérendő víz hőmérsékletére. A vízmérők kiválasztásának szempontja lehet a mérő típusa, meterológiai jellemzői, mérete, teljesítmény-adatai, illetve szolgáltatásai. E kérdések eldöntésénél érdemes hozzáértő szakember tanácsát meghallgatni.

 

A VÍZMÉRŐK BEÉPÍTÉSI HELYZETÉRE VONATKOZÓ FŐBB KÖVETELMÉNYEK

  • Könnyű hozzáférhetőség (leolvasásához ne kelljen létrát vagy tükröt használni).
  • Általános követelmény, hogy a mérő vízszintes vezetékszakaszban helyezkedjen el, felülről olvasható számlappal oly módon, hogy a számlálómű (tengelye) függőleges helyzetben, a számláló felülről leolvasható legyen, de mindenképpen követendő elv, hogy a beépített mérő által garantált magasabb pontossági osztályú mérés legyen megvalósítható.
  • A vízmérő legyen védve rázkódás és vibráció ellen, sérülés kockázatától (pl., ne kerüljön mosógép vagy centrifuga közvetlen közelébe).
  • Ha elengedhetetlen a függőleges beépítés (csak így oldható meg a mérő beépítése), akkor olyan mérőt kell választani, amelyeket speciálisan erre a célra fejlesztettek ki és eben a helyzetében is garantálni tudja a megfelelő mérési pontosságot (legalább B osztály). Ma már kapható olyan mérő, amely független a beszerelés módjától. A gyártók a falba süllyesztéssel beépíthető mérők és kiegészítők számos típusát kínálják.
  • Biztosítani szükséges a mérő előtt legkevesebb a névleges átmérőjének tízszeresét kitevő hosszúságú egyenes szabad csőszakaszt (10 x DN). Ezen egyenes csőszakaszban csak fixen szerelhető idomokat szabad beszerelni, flexibilis csövet nem. [Néhány vízmérőnél, pl. MOM, ZENNER, Maddalena, B–Meters, a 13 mm–es névleges átmérőjű (NA13, a lakásokban leggyakrabban ezt a méretet kell alkalmazni) mérők esetében konstrukciójukból adódóan elegendő a mérő előtt a névleges átmérő háromszorosát kitevő (3 x DN) egyenes szakasz.]
  • A vízmérő után a névleges átmérő kétszeresével egyenlő (2 x DN) szabad egyenes csőszakaszt kell biztosítani.
  • A vízmérőbekötést csatlakozóval „hollandi anyával” és tömítőgyűrűvel lehet elvégezni.
  • A vízmérő elé elzáró szerelvényt kell beépíteni.

Fontos tudni, hogy a szolgáltatóval történő elszámolás céljából kizárólag hiteles mérők alkalmazhatók.

 

TÁJÉKOZTATÓ MELLÉKVÍZMÉRŐ BEÉPÍTÉSÉRŐL ÉS REGISZTRÁCIÓJÁRÓL

Dokumentum megnyitása

 

A BUDAPESTI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 4/2017. SZÁMÚ AJÁNLÁSA A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE SORÁN KÖVETENDŐ TUDATOS FOGYASZTÓI MAGATARTÁSRÓL

 Dokumentum megnyitása